Tolna a selyemgyárat, ezzel a XX. században meghatározó gazdasági ágát, a textilipart is a Dunának, a (lágy) víznek köszönhette. Igaz, kellett ehhez egy Bezerédj Pál is, no meg szerencse. Eredetileg ugyanis Szekszárdon építették volna fel a selyemfonodát. A technológiához szükséges víz viszont ott, a Csörge-tóban nem volt elég lágy. Ezért döntött Bezerédj Pál Tolna mellett. A helyi vezetők pedig mindent megtettek, hogy a gyár itt létesüljön. (Egyúttal némi elégtételt is vehettek az örök rivális szomszédváron, Szekszárdon.)
Tolnán 1900 áprilisában indult a selyemfonás, az utolsó selyemgubókról 1972-ben gombolyították le a fonalat. A gyár azonban megmaradt, ma is sikeresen működik, de selyem helyett immár főként üvegszövetet állítanak elő benne. Nem volt ilyen hosszú életű Tolna másik két jelentős textilipari üzeme. Az 1908-ban alapított pamuttextil művek az 1990-es évek közepére teljesen leépült. A zöldmezős beruházással 1999-ben indult Karolina lenfonó üzem pedig csupán hat évig működött.
