Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az tolna.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
További információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Halászat céhben és tsz-ben

A tolnaiak évszázadok óta halászták a Dunát. Egy 16. századi tolnai feljegyzés 15 kilós, széles és vastag, „kövérségre disznóval is felérő” pontyokról számol be.

A nyílt mederben történő halászat komoly szakértelmet és kifinomultabb eszközöket igényelt. Halat fogni azonban az ún. fokokban, azaz a folyó természetes módon, illetve emberi kéz által létrehozott „kivezető” árkaiban is lehetett. A fokok áradáskor hallal is megteltek. Mielőtt az apadással a halak visszahúzódtak volna a mederbe, a csatornákat elrekesztették, az ott maradt halakat pedig viszonylag könnyen ki tudták fogni, vejszékkel vagy varsákkal. A folyamszabályozások előtt ez, az ártéri kisszerszámos halászat volt jellemző Tolnán, a nyílt vízi nagyszerszámos kerítőhálós halászat mellett.

De a foki gazdálkodás az ártéri területeken a gyümölcstermesztésnek, a legeltetéses állattenyésztésnek és az erdőgazdálkodásnak is kiváló feltételeket teremtett.

A folyószabályozás után is fontos szerepet játszott a halászat, igaz, a kiváló halnevelő árterek területének drasztikus csökkenése miatt jóval szegényebb lett a zsákmány.

Az 1781 és 1882 között működő tolnai halászcéh a legjelentősebb volt a Pesttől Apatinig terjedő dunai szakaszon. Bő száz éve alatt közel négyszáz mester és több mint kilencszáz inas neve került a céhkönyvbe.

Az 1888-as új halászati törvény fontos változásokat hozott, a parti birtokosoknak halászati társulatokat kellett alapítaniuk. A halászati jogot bérbe adták vállalkozóknak, akik részes halászokkal is halásztattak.

A II. világháború utáni államosítások nyomán előbb bérlő-, majd termelőszövetkezeteket kellett létrehozni. Előbbit Tolna és Fadd közösen alapította 1945-ben, 1954-ben pedig megalakult a tolnai Béke Halászati Termelőszövetkezet (htsz).

Az élő vizeken (a Dunán és a Sión) egyre gyengébb lett a fogás, az is elsősorban fehérhal, keszeg volt. A dunai holtágakon viszont az 1970-es évektől intenzív gazdálkodásba kezdtek. A htsz egy korszerű ivadéknevelő telepet is létrehozott, amit a tolnaiak máig Biológiaként említenek. Itt egykor kecsegeivadékot is előállítottak.  

A tolnai halászat a rendszerváltás után fokozatosan leépült, a htsz 2017-ben meg is szűnt. A természetes vízi halászatnak pedig az új halgazdálkodási törvény adta meg a kegyelemdöfést: 2016 óta tilos a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken. Az ősi mesterséget immár csak hobbi szinten, erős korlátok között, néhány kishalász viszi tovább, Tolnán is.

sárga pöttyök
Rendezvénynaptár
Közelgő rendezvények
Adventi ablaknyitogató
  • Mikor: 2021. Dec 3. 17:00
  • Hol: Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár