Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az tolna.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
További információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Hajózni muszáj, de már nem Tolnán

A Duna két partja közötti közlekedést kompokkal bonyolították le. Tolnán a Bogyiszló felé vezető úton működött a rév, több száz éven át, ami a Duna másik oldalán levő „Kis Tolna”, tágabb értelemben az Alföld felé biztosított összeköttetést. 1938-ban készült el a ma is használt híd a holtágon.

A „hosszirányú” hajóközlekedés szintén létezett a korai időszakokban is, amikor „felfelé” még vontatni kellett a hajókat.

A hajós, mint mesterség viszont Tolnán először csak egy 1752-es dokumentumban olvasható. Később egyre többen lettek ezen szakma elismert művelői. Jelentős volt a kikötői forgalom, több hajótulajdonos is működött a városban, sőt, hajókat is építettek Tolnán.

A XIX. század közepén még létezett a hajóvontatás, amit a gőzhajók megjelenése később kiváltott. Tolnáról számtalan kormányos és hajóslegény került ki, akik megyén kívüli vízijárműveken is szolgáltak.

A gőzhajók a Duna átmetszése után már nem tudtak bejönni Tolnára, egy darabig kisebb gőzős működött a város és az élő Duna között.

De a hajózás még a folyamszabályozás után is sok embernek adott megélhetést, a tolnaiak belföldi és külföldi társaságoknál vállaltak munkát, kormányosi, kapitányi, hajótiszti beosztásban, gépészként, hajóslegényként. A Dunán Regensburgtól a Duna-deltáig hajóztak. De akadtak, akik tengerészek lettek, tovább öregbítve a világban a tolnaiak jó hírét.

Ma is vannak tolnai hajósok, igaz, már nagyon kevesen. A legfiatalabb tolnai hajóskapitány folyami luxushajón dolgozik.

sárga pöttyök
Rendezvénynaptár
Közelgő rendezvények
Adventi ablaknyitogató
  • Mikor: 2021. Dec 3. 17:00
  • Hol: Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár