Egy dolog biztosan van, amiben Tolna mindenkit megelőzött az országban: itt alapították meg az első magyar kisdedóvó-képzőt, 1837-ben. Az intézet létrejötte elsősorban Brunszvik Teréz grófnőnek köszönhető. Ő hozta létre az első magyar óvodát is, Budán, 1828-ban.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen Tolnára esett a választás az óvóképző megépítése kapcsán, hiszen a településnek nem sok köze volt az óvodapedagógiához. (Nem úgy a Tolnához közeli Szedres-Hidjapusztának, ahol az első falusi kisdedóvót a „tolnai” Bezerédj Pál nagynénje, Bezerédj Amália létesítette.)
Szóval hogy miért pont Tolna? Azért, mert Brunszvik Teréz jó viszonyt ápolt a reformkori haladó nemességgel, így gróf Festetics Leóval, a tolnai uradalom örökösével is. Aki a nemes cél érdekében telket és épületet is felajánlott. Az intézet végül csak hat évig működött Tolnán, 1843-ban Pestre költözött. Tolna elsősége azonban vitathatatlan. Az intézet létrejöttét több emléktábla is megörökítette, amelyek a mai Selyem óvoda épületénél, illetve a városháza falán láthatók.
