Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az tolna.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
További információ
Elfogadom
Nem fogadom el

A Tolnai-holtág

A honi folyamszabályozásokra elsősorban árvízvédelmi, illetve hajózhatósági szempontok miatt volt szükség. A kanyargós tolnai Duna-szakasszal is ezért kellett valamit kezdeni. Hogy mi volt (lett volna) a legjobb megoldás, arról még ma sincs egyetértés. Gróf Széchenyi István 1846-ban személyesen is járt Tolnán, az ő terve szerint Bartal-pusztánál 12 nagy sarkantyút építettek volna, így a Duna maradhatott volna eredeti medrében, Tolna mellett. A skót Clark Ádám, a budapesti Lánchíd építője szerint viszont hosszú távon csak a 30 kilométeres nagy dunai kanyarulat átvágása jelenthette a megoldást. Ez viszont a Duna elvesztésével járt.

Széchenyi tervének megvalósítása rendkívül drága lett volna, nem biztos, hogy csak a „fukarság” miatt bukott el. Igaz, a tolnai elöljárók abban sem hittek, hogy a folyót új mederbe lehet terelni. Tévedtek.

A tolnai nagy kanyar levágása 1852-ben fejeződött be. Az új, 7 kilométeres ásott meder 1856-ra vált főmederré. 1894-ben aztán – a tolnai elöljárók tiltakozása ellenére – a tolnai ágat Doromlásnál, a faddi ágat Domborinál partmagasságban elrekesztették az élő Dunától. Nagyobb vízállások esetén viszont még ekkor is kapott Duna vizet a holtág. Az 1896-ban megépült Bartal-zsilip, az 1938-ban felavatott Tolna-Bogyiszló „töltéshíd”, az 1943-ban elkészült Mádi-Kovács zsilip, a ’62-ben épült kutyatanyai zsilip és a Sió balparti árvízvédelmi vonala azonban végül teljesen elzárta a holtágat a Dunától és a Siótól is. Ezek a körülmények felgyorsította a Duna-ág pusztulását, folyamatos feltöltődését.

A vízterület azonban így, „holtában” is páratlan természeti érték, „vad világ a város határában”. A tolnai az ország legnagyobb dunai holtágrendszere, számos mellékággal. A hivatalos adatok alapján a Felső-holtág területe 130,5 hektár, az Alsó-holtág 129 hektár, a Rosmayer tó 10 hektár. Teljes hosszúsága 15,1 kilométer. A holtág megmentésére, azaz az állandó vízpótlás megoldására, az iszapréteg csökkentésére számos elképzelés született már. Remélhetőleg egyszer majd érdemi eredményekről is be lehet számolni.

sárga pöttyök
Rendezvénynaptár
Közelgő rendezvények
Adventi ablaknyitogató
  • Mikor: 2021. Dec 3. 17:00
  • Hol: Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár