Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az tolna.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
További információ
Elfogadom
Nem fogadom el

A Tolnai-holtág

A honi folyamszabályozásokra elsősorban árvízvédelmi, illetve hajózhatósági szempontok miatt volt szükség. A kanyargós tolnai Duna-szakasszal is ezért kellett valamit kezdeni. Hogy mi volt (lett volna) a legjobb megoldás, arról még ma sincs egyetértés. Gróf Széchenyi István 1846-ban személyesen is járt Tolnán, az ő terve szerint Bartal-pusztánál 12 nagy sarkantyút építettek volna, így a Duna maradhatott volna eredeti medrében, Tolna mellett. A skót Clark Ádám, a budapesti Lánchíd építője szerint viszont hosszú távon csak a 30 kilométeres nagy dunai kanyarulat átvágása jelenthette a megoldást. Ez viszont a Duna elvesztésével járt.

Széchenyi tervének megvalósítása rendkívül drága lett volna, nem biztos, hogy csak a „fukarság” miatt bukott el. Igaz, a tolnai elöljárók abban sem hittek, hogy a folyót új mederbe lehet terelni. Tévedtek.

A tolnai nagy kanyar levágása 1852-ben fejeződött be. Az új, 7 kilométeres ásott meder 1856-ra vált főmederré. 1894-ben aztán – a tolnai elöljárók tiltakozása ellenére – a tolnai ágat Doromlásnál, a faddi ágat Domborinál partmagasságban elrekesztették az élő Dunától. Nagyobb vízállások esetén viszont még ekkor is kapott Duna vizet a holtág. Az 1896-ban megépült Bartal-zsilip, az 1938-ban felavatott Tolna-Bogyiszló „töltéshíd”, az 1943-ban elkészült Mádi-Kovács zsilip, a ’62-ben épült kutyatanyai zsilip és a Sió balparti árvízvédelmi vonala azonban végül teljesen elzárta a holtágat a Dunától és a Siótól is. Ezek a körülmények felgyorsította a Duna-ág pusztulását, folyamatos feltöltődését.

A vízterület azonban így, „holtában” is páratlan természeti érték, „vad világ a város határában”. A tolnai az ország legnagyobb dunai holtágrendszere, számos mellékággal. A hivatalos adatok alapján a Felső-holtág területe 130,5 hektár, az Alsó-holtág 129 hektár, a Rosmayer tó 10 hektár. Teljes hosszúsága 15,1 kilométer. A holtág megmentésére, azaz az állandó vízpótlás megoldására, az iszapréteg csökkentésére számos elképzelés született már. Remélhetőleg egyszer majd érdemi eredményekről is be lehet számolni.

sárga pöttyök
Rendezvénynaptár
Közelgő rendezvények
Város Napja 2026
  • Mikor: 2026. May 29. 00:00
  • Hol: Tolna, Hősök tere
Gyermeknap 2026
  • Mikor: 2026. Jun 6. 00:00
  • Hol: Tolna, Alta Ripa Szabadidőpark
Kerwastrudl Fesztivál 2026
  • Mikor: 2026. Jun 13. 00:00
  • Hol: Mözs
Kovács Kati és zenekara nagykoncert
  • Mikor: 2026. Oct 9. 00:00
  • Hol: Tolna, Lovarda
Szechenyi 2022