A mi városunk

Üdvözöljük Önöket Tolna Város hivatalos honlapján!

KépAppelshoffer Ágnes

Tolna évezredes lakott hely, mely magának a megyének is névadója. A római korban „Alta-Ripa"-ként már jelentős település. Mind a latin, mind pedig jelenlegi neve a vízhez, a mellette lévő Dunához kötődik. Szent István államszervezésétől kezdődően - mint királyi birtok - Tolnavár néven egy ideig megyeszékhely. Többször tartottak itt ország- és megyegyűlést.
Az 1055-ös tihanyi alapítólevél Tolnát „Thelena" alakban említi. Fontos átkelő- és vámszedőhelyként a XV. század elején mezővárosi rangot kapott. A település fénykora a XVI. sz. közepére tehető, melyet széleskörű kereskedelme és kikötője biztosított. 1556-ban Tolnát - Budától a Fekete-tengerig - a legnagyobb településként tartották számon. Több király is időzött a városban, ugyanúgy, mint az akkori ellenségünk, II. Szulejmán Szultán. A mezőváros fejlődése a török időkben tört meg. A hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetich család is. A városalapító népcsoportok összefogásának köszönhető, hogy Tolna ismét felvirágzott. Ekkoriban épültek jelentősebb műemlékei: a római katolikus templom, a Festetich-kastély és a Kálvária kápolna.

KépSelyemgyár - bárka a Dunán - selyemgyári kút

1856-ban a Duna szabályozásával a korábbi meder holtággá változott, ami a város fokozatos kereskedelmi hanyatlásához vezetett, annak ellenére, hogy a XIX. század végén még jelentős könnyűipari üzemek létesültek, valamint megépült a máig impozáns lovassági laktanya.

A második világháború után a település a szocialista iparosítás miatt ellentmondásosan ugyan, de újra fejlődésnek indult, melynek eredményeként 1989-ben a régebben elvesztett városi rangját ismét visszakapta. Ekkor Mözs községet településrészként Tolnához csatolták.
Tolna városa az 1990-es gazdasági és politikai rendszerváltás óta egyre inkább erősíti mikro térségi szerepét és igyekszik egy élhető, XXI. századi magyar kisvárossá válni.

A 12000 lakosú település kiváló logisztikai helyzetű, hiszen az M6-os autópálya és az M9-es autóút csomópontja mellett helyezkedik el. Emiatt ideális helyszíne mind a gazdasági befektetőknek, mind pedig - festői környezetére is tekintettel - a természetkedvelő pihenni vágyóknak. A város címerének jelentésére visszavezethetően az idelátogatók egy igazi erősséget találnak, amely nemcsak az épületekben, hanem az itt lakó emberek kultúrájában testesül meg.

A mai Tolna térségi kisugárzása vitathatatlan, ezért a település 2013. január 1-től járási székhely. A Tolnaiak tudják, „a név kötelez", hiszen a megyén túl a város immár egy járásnak is névadója.

Látogassanak el hozzánk és ismerjék meg értékeinket, tapasztalják meg vendégszeretetünket!

Appelshoffer Ágnes
polgármester

Jelképek

Tolna város címere. Heraldikai leírás és a címer használatának szabályai. A város címeréről, körpecsétjéről, díszlobogójáról, zászlajának létesítéséről és használatának rendjéről Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 27.) rendeletéből tájékozódhat.

Jelképek

A város története

Tolna város története

A város története

Műemlékeink

Múltunk megőrzése, megóvása mindegyikünk számára fontos feladat.

Műemlékeink

Városi értéktár

Tolna városi értéktár

Városi értéktár

Környezetvédelmi program

Környezetvédelmi program

Környezetvédelmi program

Fenntartható fejlődés

Fenntartható fejlődés program

Fenntartható fejlődés

Díjazottak

Tolna város által kitüntetettek.

Díjazottak

Testvérvárosok

Tolna város testvérvárosai

Testvérvárosok

Kiadványok városunkról

Tolna városával kapcsolatos kiadványok

Kiadványok városunkról

Tolnai Hírlap

A Tolnai Hírlap eddig megjelent számai

Tolnai Hírlap
TolnaHírek
Városunkról
JelképekA város történeteMűemlékeinkVárosi értéktárKörnyezetvédelmi programFenntartható fejlődésDíjazottakTestvérvárosokKiadványok városunkrólTolnai HírlapÖnkormányzatVendéglátásÜzleti életHonlaptérkép