A mi városunk

Üdvözöljük Önöket Tolna Város hivatalos honlapján!

Appelshoffer Ágnes

Tolna évezredes lakott hely, mely magának a megyének is névadója. A római korban „Alta-Ripa"-ként már jelentős település. Mind a latin, mind pedig jelenlegi neve a vízhez, a mellette lévő Dunához kötődik. Szent István államszervezésétől kezdődően - mint királyi birtok - Tolnavár néven egy ideig megyeszékhely. Többször tartottak itt ország- és megyegyűlést.
Az 1055-ös tihanyi alapítólevél Tolnát „Thelena" alakban említi. Fontos átkelő- és vámszedőhelyként a XV. század elején mezővárosi rangot kapott. A település fénykora a XVI. sz. közepére tehető, melyet széleskörű kereskedelme és kikötője biztosított. 1556-ban Tolnát - Budától a Fekete-tengerig - a legnagyobb településként tartották számon. Több király is időzött a városban, ugyanúgy, mint az akkori ellenségünk, II. Szulejmán Szultán. A mezőváros fejlődése a török időkben tört meg. A hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetich család is. A városalapító népcsoportok összefogásának köszönhető, hogy Tolna ismét felvirágzott. Ekkoriban épültek jelentősebb műemlékei: a római katolikus templom, a Festetich-kastély és a Kálvária kápolna.

Selyemgyár - bárka a Dunán - selyemgyári kút

1856-ban a Duna szabályozásával a korábbi meder holtággá változott, ami a város fokozatos kereskedelmi hanyatlásához vezetett, annak ellenére, hogy a XIX. század végén még jelentős könnyűipari üzemek létesültek, valamint megépült a máig impozáns lovassági laktanya.

A második világháború után a település a szocialista iparosítás miatt ellentmondásosan ugyan, de újra fejlődésnek indult, melynek eredményeként 1989-ben a régebben elvesztett városi rangját ismét visszakapta. Ekkor Mözs községet településrészként Tolnához csatolták.
Tolna városa az 1990-es gazdasági és politikai rendszerváltás óta egyre inkább erősíti mikro térségi szerepét és igyekszik egy élhető, XXI. századi magyar kisvárossá válni.

A 12000 lakosú település kiváló logisztikai helyzetű, hiszen az M6-os autópálya és az M9-es autóút csomópontja mellett helyezkedik el. Emiatt ideális helyszíne mind a gazdasági befektetőknek, mind pedig - festői környezetére is tekintettel - a természetkedvelő pihenni vágyóknak. A város címerének jelentésére visszavezethetően az idelátogatók egy igazi erősséget találnak, amely nemcsak az épületekben, hanem az itt lakó emberek kultúrájában testesül meg.

A mai Tolna térségi kisugárzása vitathatatlan, ezért a település 2013. január 1-től járási székhely. A Tolnaiak tudják, „a név kötelez", hiszen a megyén túl a város immár egy járásnak is névadója.

Látogassanak el hozzánk és ismerjék meg értékeinket, tapasztalják meg vendégszeretetünket!

Appelshoffer Ágnes
polgármester