Lelovics László együtt élt a vassal

2016.09.07.

MESTERFOKON - Nem csak ajtót, kaput, de buszt, sőt hajót is hegesztett

Kertésznek indult, szerszámkészítőként folytatta, mára, nyugdíjasként, mindennel felszerelt lakatos üzeméből tekint vissza a múltra, amelyben főleg hegesztőként dolgozott. Főleg Tolnán, de Győrtől-Villányig, Böhönyétől-Firenzéig még számos helyszínen.

Kép

Lelovics László a papírzúzó gép előtt (fotó: Németh István)

Ő az, aki valószínűleg mindenhol megállta volna a helyét. Kimondottan sokoldalú, otthon van a világban. Kezdetben kertész szeretett volna lenni - a föld iránti vonzalmát máig megtartotta -, de aztán a vasas pályára tévedt. Mindent megreparál, meghegeszt, amit csak eléje tesznek. Ma gépeket talál ki és valósít meg, amik közt a fahasogató gépénél csak a nagy teljesítményű papírzúzóját csodáltam meg jobban, amivel a szórólapokból és újságokból az általa gyártott présgépen papírbrikett készül - saját használatra.
- A szüleid is ilyen sokoldalúak voltak?
- Apám kéményseprő volt, ahol nem sok szerep jutott a kreativitásnak, egy azonban biztos, szerette a változatosságot. A Felvidéken, Tósnyárasdon született, de bejárt országot-világot, mire letelepedett Tolnán. Anyám felmenői Németországban dolgoztak. Tolnán is laktunk több helyen, én Duna-parti gyereknek tartom magam, azzal együtt, hogy az árvíz után az Újtelepen építettünk.
- Mivel kezdődött a pályád?
- A bajai kertészeti technikummal, ahol azonban ellinkeskedtem kicsit a kezdést. Beszedtem egy csomó rossz jegyet, amivel aztán tanáraimnál, az elégséges-közepes skatulyába kerültem, amiben nem éreztem jól magam. Tudtam, én többre vagyok képes, így inkább otthagytam az egészet. Anyám akkoriban a GÉM-ben dolgozott, ő nézte ki nekem a szerszámkészítő műhelyt, ahol „kis reszelőkkel a kezükben, ülve dolgoznak" a szakik. Hát erről lett először a papírom a szekszárdi 505-ös szakmunkásképzőben, még ha a „kisreszelős, ülő munka" nem is jött be egészen.
- És a folytatás?
- A katonaság után még három évig dolgoztam ott, miközben levelezőn leérettségiztem a tolnai gimiben, amivel a bajai fiaskóért még tartoztam magamnak. Ezután a tolnai vízmű jött, majd a HTSZ, később az atomerőmű. Innen kanyarodtam vissza Tolnára, a Wiedemann Misi által irányított Vízépítő GMK-ba, majd az abból kiszervezett, Tarjányi Gyula által vezetett mélyépítő vállalkozásba. Utolsó céges munkahelyem a Meixner Kft. volt. Ekkorra már a minősített hegesztői papírom is megvolt.
A rendszerváltás óta vagyok vállalkozó, akkor kezdtem el építeni a műhelyemet is, a Vörösmarty utcában. A lakatos Király Józsi beszélt rá, és nem bántam meg. Folyamatosan volt munkám. Először a víz- és mélyépítő cégek, Tarjányi, Reisinger, Ezer Jani (Mix-Ezer) és annak öccse, a kotróhajós Ezer Toncsi, akik után a többi tolnai (és nem tolnai) cég is rám talált. Dolgoztam az Alföld-Prokopnak, a zöldértes raklap üzemnek, a Romcarnak, a Tolna Borháznak stb. Többekkel együtt én készítettem a Bartók Béla utcai spotcsarnok lelátójának a vázszerkezetét, a Lehel utcainak a korlátjait, a gimnázium korlátjait, amik mellett számtalan kaput, rácsot, vaslépcsőt és miegyebet még. Az általam legyártott alkatrészek vannak a tolnai bárkában is.
- És vidéken?
- Hát ez a nehezebben felsorolható. De megpróbálhatom. Rengeteg vízügyes beruházás, lakatos illetve hegesztő munkájában vettem részt. Sok vízátemelő és más vizes műtárgy készült a kezem alatt. Még felsorolni is nehéz Baja, Bölcske, Lankóc, Szakály, Dunaszekcső, Győr, Villány helybéli vízműves és regionális vízügyes cégeit, ahol megfordultam. Én készítettem a bogyiszlói és az alsónyéki benzinkút tetőszerkezetét, dolgoztam a budapesti Opel Székház gömbsüvegén, a szekszárdi Uponor nagytartályainak a szerelésén, én hegesztettem fel a dunaföldvári vásártér korlátjait. Jó nagy munka volt a böhönyei sertéstelep építése, és a 6-oson, ha Pest felé megyek, Paks után az általam felhegesztett szalagkorlátok néznek vissza rám. Dolgoztam a szekszárdi Mészáros borházon, bedolgoztam a Matávnak is. Hogy csak a fontosabbakat mondjam.
- Külföldön?
- Oda csak turistaként jártam, azt az egy esetet kivéve, amikor a nagy bajban lévő buszos Rohr Jani jött hozzám, hogy egy busza lerobbant Firenze mellett. A kardánja tört el. Mit tudnánk csinálni? Az ottani szerviz csillagászati árat kér. Még aznap délben beültünk az autómba - áramfejlesztő, hegesztő, miegymás be a csomagtartóba - úgy hogy éjfélre Firenzébe voltunk, és reggelre folytathatta útját az autóbusz. Még csak nem is üt, hitetlenkedett a sofőr.
- Más tolnai vállalkozók is vittek már magukkal messzebbre?
- E sorban most hirtelen az Ezer Toncsi jut az eszembe, akinek a kotróhajóján a kotrófejet én szoktam karban tartani, és amit egy alkalommal a szlovák határ közelében lévő Rakacai-tónál kellett volna leszedniük. Nem tudták nélkülem.
- Más érdekes munka?
- Két páncélszekrényt is kinyitottam már, a bajbajutott cég dolgozói előtt, amihez gyorsan hozzáteszem, ebben nem vagyok specialista. Csak volt türelmem hozzá...
- Hűségesek a kuncsaftjaid?
- Hát pont ezért nehéz abbahagyni a munkát. Végtére is nyugdíjas vagyok már. Egy szekszárdi kliensem egy apró vas mütyürrel jött ide a múltkor, hogy ezt szereljem be nála. Mondom neki, ezt bármelyik lakatos megcsinálja Szekszárdon is. De nem, én kellettem neki. Fizetett utat, időt, mindent.

*
Itt hagytuk abba a beszélgetést, ami azzal kezdődött, hogy szerinte semmi érdekeset sem fog tudni nekem mondani... És akkor az emberről még nem is beszéltünk. Arról a Lelovics Lászlóról, aki 18 és 65 éves kora között minden tolnai véradáson ott volt, aki fiatal korában elolvasta a Kommunista Kiáltványt, aki Lengyelországtól Afrikáig bejárta a világot, aki imádja az unokáit, és aki mára főképp a tolnai Páskomban lévő kertjében érzi jól magát.

Közélet
2016.05.30.

Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek

Közélet
Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek
2016.05.31.

Amurral a burjánzó hínár ellen

Közélet
Amurral a burjánzó hínár ellen
2016.06.04.

Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon

Közélet
Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon
2016.06.05.

Emléktáblát avattak Trianon mementójaként

Közélet
Emléktáblát avattak Trianon mementójaként
2016.06.08.

Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak

Közélet
Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak
2016.06.09.

Az üvegest nem aggasztja a jégeső

Közélet
Az üvegest nem aggasztja a jégeső
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár