Jöttek ... | Traktorokkal lépték át a határt

2020.04.02.

JÖTTEK, LÁTTAK, MARADTAK / A Tolnai Hírlap segített nekik lakást találni

A bácskai Óbecsén lakó Tóth Vilmos 70 éves volt, amikor meghozta döntését: megyünk. Négy felnőtt gyermekével és azok családjaival indult el. Kilenc unokája és két dédunokája mára nem beszéli a szerb nyelvet. A családnak nem kellett magyarrá lenni, azok voltak.

Tóth bácsi és családja parasztként gazdálkodott a Bácskában. Ott nem szégyellték ezt a szót. A titói kommunizmus nem erőltette a kollektivizálást, aki kívül akart maradni, az is boldogult. A tanyák is megmaradtak. Az ország széteséséig. A vágtató infláció, a növekvő nacionalizmus, a család férfitagjait behívással fenyegető háború bőven elég volt döntéséhez. Gyermekei, Gizella, Irén, Vilmos és Lajos, illetve azok férjei és feleségei gyerekestől 1993 tavaszán lépték át a magyar határt. A kombájn, a traktorok és minden mezőgazdasági felszerelésük velük érkezett, miután már volt hova jönniük.

Előbb Fajszon készültek letelepedni, de mivel Domboriban (Vajkán) is volt elég eladó föld, nem mentek át a túlpartra. Tolnán találtak lakást. A Tompa és Táncsics utca sarkán lévő, kimondottan nagy portával rendelkező (Méhes féle) ház tágas udvarán minden elfért. Két évig voltak albérlők ott, ma új társasház áll a régi helyén, ami már az övék.

Kép

Négy generáció együtt, fotó: Németh István

A hajdani történésekről Gizella leányával, Dórával és annak férjével, Sándorral, vagyis a Soltis családdal beszélgettünk.
─ Óbecsén születtem, 1964-ben ─ kezdte Dóra ─ a helyi iskola után teljesen szerb környezetben, Újvidéken végeztem el a turisztikai és idegenforgalmi szakközépiskolát, egyetlen magyarként az osztályunkban. Hogy mára akcentus nélkül beszélem a szerbet, ennek is köszönhető. Érdekes, hogy hatodikos diákként az iskolánkkal Magyarországon nyaraltunk, Domboriban is eltöltöttünk öt napot, nyilván Tolnán is átutazva. Hogy egykor ez lesz majd az otthonom, akkor senki sem hitte volna.
Jól indult a pályám, egy Óbecse melletti kastélyszállóban kezdtem el dolgozni, tizenegy évet töltöttem el ott. Minden rendben volt. És ekkor jött az összeomlás.
─ A háború hozta?
─ Mindez előbb kezdődött. Tito halála után nem sokkal már látszott, hogy ez az ország nem tartható egyben. Az erősödő szerb hegemóniát egyre kevésbé tűrték a többiek, ez a belső együtt nem működés indította el a gazdasági válságot. Amit a háború csak betetőzött. Az infláció mértékére jellemző, hogy volt idő, amikor már hetente kaptunk fizetést, sok számjegyű dinárban, aminek az értéke nagyjából 3 nyugatnémet márka volt. Egy hétnyi munkáért. Aztán kitört a háború, ahová a férjemet is behívták, miközben a mi környékünkön is elszabadult a nacionalista-soviniszta retorika. Seselj kijelentései, hogy a magyarok sem érdemelnek többet, mint a srebrenicai bosnyákok, sokunkat elgondolkodtatott. Édesapám egész családját a csúrogi vérengzés során irtották ki a partizánok, 1945-ben, nem volt mire várni. Előbb a szüleim és testvérei indultak el, egy évre rá jöttünk mi. Szüleim Táncsics utcai albérletében került a kezembe a Tolnai Hírlap egy akkori száma, aminek az apróhirdetései közt láttuk meg ezt a Bajcsy utcai házszámot. A Hornung családé volt. 26 éve lakunk itt, Nelli lányunk már itt kezdte a negyediket.
─ Nehéz volt a beilleszkedés?
─ Nem. Czifráék kisboltjában dolgoztam eladóként három évig, itt nagyon sok emberel ismerkedtem meg, miközben pénzügy-számviteli téren tanultam. Innen mentem át a szekszárdi Agio Kft-hez, amely cég szlovén mezőgazdasági gépek importjával foglalkozik. Azóta is ott vagyok. A szerb mellett beszélem a németet is, itt mindkettőnek nagy hasznát veszem. Szüleink is hamar magukra találtak. Otthon, még jó áron, márkáért sikerült eladni a földeket, amiért itt kétszer annyit kaptak. Egy bt-be tömörülve közösen kezdtek el gazdálkodni a gyerekeikkel együtt, hozzávetőleg 300 hektáron. Mára mindegyikőjüknek saját gazdasága van, nagyjából az akkori közös földterület dupláján. Boldogulnak.

A teljes cikk a Tolnai Hírlap legutóbbi számában (2020. 4. sz.) olvasható.

Közélet

Tolnai Hírlap

A legújabb és az eddig megjelent összes szám.

Tolnai Hírlap
2019.08.19.

A megye egyik legszebb rendezvénytere lett a Duna-part

Közélet
A megye egyik legszebb rendezvénytere lett a Duna-part
2019.08.20.

A pécsi püspök szentelte meg a felújított plébániaépületet

Közélet
A pécsi püspök szentelte meg a felújított plébániaépületet
2019.08.21.

Önkormányzati választás | a FIDESZ-KDNP jelöltjei

Közélet
Önkormányzati választás | a FIDESZ-KDNP jelöltjei
2019.08.22.

Egyre élhetőbb településsé válik Tolna

Közélet
Egyre élhetőbb településsé válik Tolna
2019.08.23.

Már németül is olvashatók a receptek

Közélet
Már németül is olvashatók a receptek
2019.08.24.

Tolna – Bárka az idő hullámain / könyvbemutató

Közélet
Tolna – Bárka az idő hullámain / könyvbemutató
Akadálymentesített változat
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár