Schalli Zoltán példája bizonyítja, hogy a kor előrehaladtával nem feltétlenül jár együtt a leépülés. Előfordul, hogy éppen ellenkező irányú a folyamat. Elég csak ránézni arra a fényképre, amely a legutóbbi, mexikói versenyen készült a tolnai sportolóról, hogy megállapíthassa az ember: itt leépülésről még véletlenül sincs szó.
Schalli Zoltán (jobbról) mosolyogva mutatja magát a zsűrinek a mexikói versenyen Fotó: Beküldött kép
Pedig Zoltán már nem egy úgymond fejlődésben levő szervezet: 45 éves, immár a masters kategóriában versenyez. Igaz, neki nem a „színpadra állás” a legfontosabb. A testépítés számára életforma. Ebbe pedig nem csak a rendszeres, naponta kétórás konditermi edzések, a mázsás súlyok mozgatása tartozik bele, hanem a megfelelő étkezésre való odafigyelés, a minőségi tápanyagok fogyasztása, de még az étkezések pontos időpontja is.
Versenyre készülve persze még szigorúbbá válik a diéta, nagyjából fél éven át, és persze az edzőtermi gyakorlatok is némileg változnak. Rengeteg lemondás, munka, szenvedés (és anyagi áldozat), míg végül a versenyen valaki kiállhat, hogy pár percig megmutassa magát a világnak. De, mint említettük, Zoltánnak nem ez számít elsősorban. Hanem, hogy folyamatosan eddzen és karbantartsa magát. Másképp nem is tudná elképzelni az életét.
Azt mondja, a testépítés nem a fiatalok sportja. Ő úgy tapasztalta magán, hogy minél idősebb, annál könnyebb tartania a szigorú étrendet. A nagy súlyokat pedig továbbra is fel kell emelnie annak, aki komolyan veszi magát. Igaz, mostanában a különösen nagy terhelésekből visszavett, hogy kímélje az ízületeit. Mostanában például már nem nyom fekve hetente kétszer kétszáz kilóval, mint azt korábban tette…
A teljes cikk a teol.hu portálon olvasható.