Új együttessel próbál, és visszatérését tervezi

2019.12.14.

Egy tolnai jótékonysági koncerten lépett fel Lajtai Kati, az egykori Crystal együttes énekese. A rendezvény után adott interjút. Eddigi pályájáról és további terveiről is beszélt.

– Felkapott együttes volt a Crys­tal 10–20 évvel ezelőtt. Koncertturnék, slágerlisták, tévés, rádiós szereplések. Nem hiányzik az a fajta pörgés?

– A pörgés megvan – mondja Lajtai Kati. A színpadi lét hiányzik, egyelőre.

Kép

– Most mit csinálsz?

– Elsősorban anya vagyok, de a gyerkőcöm már elkezdte az óvodát, úgyhogy ismét kinyithatom azt a kaput, amely mögött az egyéb teendőim várnak. Zenés tévéműsorokban veszek részt, tanítok, éneket egy művészeti suliban, s meghívtak egy zenekarba is. Most induló banda a Tülk, népzenei elemekkel vegyített fúvós zenét játszanak. Készítettünk már egy-két felvételt. Valószínűleg velük fogok majd jövőre ismét színpadra állni.

– A közelmúltadat a teljes visszavonultság jellemezte?

– Nem, a crystalos időszak 2010-ben ért véget, s aztán éveken át a tizenkét énekesből és egy dobosból álló aca­pella csapattal, a Budapest Voices-szal léptem fel.

– A szólóban vagy az együttesben éneklést szereted jobban?

– Is-is. Ha egyedül énekelek, nagyobb a felelősség, ugyanakkor lehetőségem van szinte bármit csinálni a dallal. Ha együtt adunk elő valamit, az pontos és gondos alkalmazkodást igényel, ott nincs helye az improvizációnak. Ott az a cél, hogy a többieket építve és segítve legyél a közösség része.

– Hol lépsz fel szívesebben: sportcsarnokban, vagy mint most, templomban?

– Nagyon szeretem a színházak légkörét. A templomi közeg pedig számomra a csúcs, főleg, ha ünnepi készülődésről van szó.

– Nálad hogyan néz majd ki az ünnep?

– Az nálunk mindig vándorlós. Budapesten lakunk, édesanyám Szekszárdon, édesapám Tolnán él (ők elváltak); úgyhogy utazgatunk a szeretteinkhez.

– És a volt crystalosokkal, a Kasza testvérekkel összejártok? Vagy haraggal váltatok el?

– Nem járunk össze gyakran, de ha találkozunk, örülünk egymásnak. Rengeteg időt töltöttünk együtt, több mint egy évtizeden át. Nem sokkal az ezredforduló előtt robbantunk be a könnyűzenei életbe, az első lemezünk 2000-ben jött ki, és attól kezdve nem volt megállás. Még nagyon gyerekek voltunk, amikor a szentesi gimnáziumban találkoztunk, de lassacskán önálló egyéniségekké váltunk, és kiderült, hogy bizonyos dolgokról nem egyformán gondolkodunk. Ezért léptem ki az együttesből. Nem akartam hiteltelenné válni. Engem zavar, ha belül nem azt érzem, mint amit a színpadon előadok. De nincs harag, jól megvagyunk.

– Mivel lennél elégedett? Hol szeretnél tartani két-három-öt év múlva?

– Az a vágyam, hogy belül érezzek elégedettséget. A család is legyen rendben és szakmailag is legyen valami, ami testhezálló feladatot jelent és a véghezvitele büszkeséggel tölt el.

Szöveg és fotó: Wessely Gábor

Kultúra
2019.01.23.

Összesen száz ezüstplakett talált gazdára

Kultúra
Összesen száz ezüstplakett talált gazdára
2019.01.28.

Vers- és prózamondó fesztivál

Kultúra
Vers- és prózamondó fesztivál
2019.02.05.

Emberi teljesítményük feltétlenül tiszteletre méltó

Kultúra
Emberi teljesítményük feltétlenül tiszteletre méltó
2019.02.06.

Nem az első vetélkedője volt

Kultúra
Nem az első vetélkedője volt
2019.02.12.

A kékfestés tudománya családi hagyomány

Kultúra
A kékfestés tudománya családi hagyomány
2019.02.15.

Erőssége a szemek ábrázolása

Kultúra
Erőssége a szemek ábrázolása
Akadálymentesített változat
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár