Testvértelepülések vezetői a migrációról

2016.09.23.

Tolna | A migráció volt a téma azon a nemrég tartott tolnai eszmecserén, amelyen Tolna és a város nemzetközi partnertelepüléseinek képviselői vettek részt.

A németországi Stutensee főpolgármestere, Klaus Demal többek között arról beszélt: a politikailag üldözött, vagy a közvetlen életveszély miatt menekülők befogadást nyerhetnek Németországban. A befogadás azonban nem lehet korlátlan, különösen, ha nincs alapja a menekültstátusznak. Számos szegény ország sorsa nem hagyja érzéketlenül a németeket, de azokon az embereken, ott helyben lehet a legjobban segíteni. A becsületes emberek migrációja - főleg az EU-országok demográfiai helyzete miatt - szerinte előnyös lehet a befogadó országnak, de csak megfelelő szabályozással és megfelelő számban. Stutensee tapasztalatai is ezt mutatják, ahol a külföldiek aránya ma 12 százalék. Úgy vélte, a migrációs helyzetet jól tudják kezelni, a városban eddig mintegy 400 menekültet helyeztek el.

Kép

Ricz András (balról), Klaus Demal, Appelshoffer Ágnes, dr. Ráduly István, Kisgyörgy Zoltán és Weisz Péter a konferencián

Dr. Ráduly István, uzoni polgármester párhuzamot vont a jelenlegi Stutensee-i etnikai arányok és aközött, hogy Háromszéken 1867-től 2011-ig tizenkettőről 22 százalékra nőtt a román lakosság száma. Úgy vélte: a 12 százaléknyi nem őshonos lakosság jelenléte lehet olyan seb, amit ha jól kezelünk, begyógyul, de ha nem, bele is lehet halni. Mint mondta, erdélyi magyar településként a maguk részéről szívesen „átengedik" a bevándorlókat a testvértelepülések országainak, mert nekik úgymond már ott van a románság.

Kép

A vajdasági Palics részéről Ricz András, a helyi közösség tanácsadója elmondta: településük a nemzetközi migráció egyik fontos útvonalán helyezkedik el. Így például az 1956-os forradalom után magyar, 1992-ben bosnyák menekültek töltöttek hosszabb-rövidebb időt Palicson. A legújabb migránsválság a települést már öt éve elérte. Palics közelében van egy 300 fős befogadó állomás is. A helyiek zöme hajdan és jelenleg is emberségesen viszonyul a migránsokhoz.

Kép

Tolnai részről Weisz Péter, a gimnázium történelemtanára idézte fel a település történetének etnikai alakulását. Egy példa: a török kiűzése után Tolna lakossága mindössze 30 fő volt. Az, hogy a település fennmaradt, gyakorlatilag a 18. század elején Németországból érkezett sváb bevándorlóknak köszönhető. Napjainkban Tolna etnikailag homogénnek tekinthető, ám a településen máig jelen van az európai kultúra sokféle arca, amely gazdagítja, színesíti Tolnát.

2016. szeptember 25. S. K.

Közélet
2016.09.23.

Testvértelepülések vezetői a migrációról

Közélet
Testvértelepülések vezetői a migrációról
2016.09.26.

Tizenöt éves a tolnai polgárőrség

Közélet
Tizenöt éves a tolnai polgárőrség
2016.09.29.

A Patex is bekerült az értéktárba

Közélet
A Patex is bekerült az értéktárba
2016.10.02.

Nem az a fontos, az ember hány éves

Közélet
Nem az a fontos, az ember hány éves
2016.10.03.

Két új orvos a városban

Közélet
Két új orvos a városban
2016.10.03.

Ferences szerzetesek, az újrakezdés hősei

Közélet
Ferences szerzetesek, az újrakezdés hősei
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár