Testvértelepülések vezetői a migrációról

2016.09.23.

Tolna | A migráció volt a téma azon a nemrég tartott tolnai eszmecserén, amelyen Tolna és a város nemzetközi partnertelepüléseinek képviselői vettek részt.

A németországi Stutensee főpolgármestere, Klaus Demal többek között arról beszélt: a politikailag üldözött, vagy a közvetlen életveszély miatt menekülők befogadást nyerhetnek Németországban. A befogadás azonban nem lehet korlátlan, különösen, ha nincs alapja a menekültstátusznak. Számos szegény ország sorsa nem hagyja érzéketlenül a németeket, de azokon az embereken, ott helyben lehet a legjobban segíteni. A becsületes emberek migrációja - főleg az EU-országok demográfiai helyzete miatt - szerinte előnyös lehet a befogadó országnak, de csak megfelelő szabályozással és megfelelő számban. Stutensee tapasztalatai is ezt mutatják, ahol a külföldiek aránya ma 12 százalék. Úgy vélte, a migrációs helyzetet jól tudják kezelni, a városban eddig mintegy 400 menekültet helyeztek el.

Kép

Ricz András (balról), Klaus Demal, Appelshoffer Ágnes, dr. Ráduly István, Kisgyörgy Zoltán és Weisz Péter a konferencián

Dr. Ráduly István, uzoni polgármester párhuzamot vont a jelenlegi Stutensee-i etnikai arányok és aközött, hogy Háromszéken 1867-től 2011-ig tizenkettőről 22 százalékra nőtt a román lakosság száma. Úgy vélte: a 12 százaléknyi nem őshonos lakosság jelenléte lehet olyan seb, amit ha jól kezelünk, begyógyul, de ha nem, bele is lehet halni. Mint mondta, erdélyi magyar településként a maguk részéről szívesen „átengedik" a bevándorlókat a testvértelepülések országainak, mert nekik úgymond már ott van a románság.

Kép

A vajdasági Palics részéről Ricz András, a helyi közösség tanácsadója elmondta: településük a nemzetközi migráció egyik fontos útvonalán helyezkedik el. Így például az 1956-os forradalom után magyar, 1992-ben bosnyák menekültek töltöttek hosszabb-rövidebb időt Palicson. A legújabb migránsválság a települést már öt éve elérte. Palics közelében van egy 300 fős befogadó állomás is. A helyiek zöme hajdan és jelenleg is emberségesen viszonyul a migránsokhoz.

Kép

Tolnai részről Weisz Péter, a gimnázium történelemtanára idézte fel a település történetének etnikai alakulását. Egy példa: a török kiűzése után Tolna lakossága mindössze 30 fő volt. Az, hogy a település fennmaradt, gyakorlatilag a 18. század elején Németországból érkezett sváb bevándorlóknak köszönhető. Napjainkban Tolna etnikailag homogénnek tekinthető, ám a településen máig jelen van az európai kultúra sokféle arca, amely gazdagítja, színesíti Tolnát.

2016. szeptember 25. S. K.

Közélet
2016.05.30.

Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek

Közélet
Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek
2016.05.31.

Amurral a burjánzó hínár ellen

Közélet
Amurral a burjánzó hínár ellen
2016.06.04.

Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon

Közélet
Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon
2016.06.05.

Emléktáblát avattak Trianon mementójaként

Közélet
Emléktáblát avattak Trianon mementójaként
2016.06.08.

Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak

Közélet
Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak
2016.06.09.

Az üvegest nem aggasztja a jégeső

Közélet
Az üvegest nem aggasztja a jégeső
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár