Aki a rácsok mögé viszi a karácsonyt

2016.12.15.

MESTERFOKON - Takács Péter Márianosztrán börtönlelkész

Péter nem hétköznapi hivatást választott. Börtönlelkész. Egy olyan helyen, ahol a fogvatartottság átlagos ideje hét év. Ám ahol ő már nyolc évet töltött el, s amit - mint vall róla - csak magas lángon izzva, teljes emberként, mesterfokon lehet csinálni. Vagy sehogy.

Kép

- Hogy lesz valakiből börtönlelkész - tettem fel a kérdést a Márianosztrán szolgáló Takács Péternek, aki a tolnai Vörösmarty utcából indult el nem mindennapi pályája felé.

- Kisgyermek korom óta pap szerettem volna lenni. Az érettségi után felvételt nyertem a pécsi szemináriumba, ahol négy évet töltöttem el. Megismerve a papi élet terheit is, végül úgy döntöttem, hogy nem kérem a felszentelésemet, így civilként fejeztem be a főiskolát. Az életemet azonban nem tudtam másként elképzelni, mint Isten szolgájaként. Egy évig Kaposvárott voltam hitoktató. Ekkorra megnősültem, és itt született meg első gyermekünk is. Innen hívott el az akkor odakerülő plébános Márianosztrára, a börtönbe, főállású börtönlelkésznek.

- A lelkész szó papot sejtet. Takács Péter nem az. Ám, hogy a laikus olvasók is megértsék, közelítsük meg a kérdést a feladatai felől.

- A börtönlelkész a jogi szóhasználatban minden olyan lelkipásztor, aki hivatalos szolgálatot lát el a bv. intézetekben. A lelkigondozás része a szentségi szolgálat is, ezt itt a helyi pálos közösség papjai látják el. Minden vasárnap mutatnak be szentmisét és rendszeresen gyóntatnak bent. Az én feladatom a nem papi feladatok ellátása. Én minden nap köztük vagyok, a bánataikban és az örömeikben is. A fogvatartottak hozzám fordulhatnak lelki gondjaikkal, és családi problémáikkal, vagy ha közeli hozzátartozójuk halálát kell feldolgozniuk. Felekezettől függetlenül mindenkinek rendelkezésére állok. Ezen kívül rendszeresen tartok felnőtt hittant és bibliaórát is a börtönben, amivel elsősorban a Szentírás és az Egyház tanítása által helyes önismeretre és istenismeretre kívánom vezetni őket. Fontos, hogy belássák tetteik súlyát, amin túllépve ráébredjenek, hogy Jézus értük is meghalt, és találkozzanak az Atya irgalmával. Én szervezem az ünnepeiket is. A börtönben bizony egészen más a húsvét és a karácsony, mint odakint.

- Milyen lehetőségek adottak ehhez?

- A büntetés-végrehajtás igyekszik minden tőle telhetőt megadni, de az otthon meghittségét és melegét nem tudja pótolni. Ahogy itthon természetes, hogy mindenszentekkor kimegyünk gyertyát gyújtani a temetőbe, úgy eszünkbe se jut, hogy bent a zárkában még a teamécses használata is szigorúan tiltva van. Ugyanakkor van kápolnája a börtönnek, ahol ez alkalomból, elcsendesedve mindenki gyújthat egy gyertyát szerettei emlékére. Mindezt megszervezni és persze arra ügyelni, hogy a gyertyákat ne lopják el, szintén az én dolgom.

- Kikből áll ez a közösség?

- Főleg „nehéz fiúkból", akik átlagban 7 évet töltenek itt el. Gyilkosság, rablás, nemi erőszak a leggyakoribb esetek köztük. Itt Márianosztrán több mint 700 elítéltet tartanak fogva.

- Nem nehéz e közegben a szeretetről beszélni?

- A súlyos bűnök mögött is meglátható az ember. A többség talán tényleg „simlis", de van köztük sok jóravaló, megtévedt is. A legtöbbjük olyan családból jön, ahol nem kaptak megfelelő mintát, ebből fakadóan az erkölcsi tudatuk is fejletlen. Nagyon sokan iskolázatlanok, de akad diplomás is köztük. A börtön mára nem elsősorban büntetni akar, hanem visszavezetni a társadalomba, a családba. Ehhez sok segítséget nyújtanak itt, azzal együtt, hogy sajnos a személyiséget fejlesztő, kreatívabb foglalkozások szervezésére ritkábban nyílik alkalmunk. Az ilyeneket többnyire civil szervezetek lennének képesek idehozni, azok azonban elkerülik ezt a börtönt. Bár Budapest csak 70 kilométerre van, ez a távolság sajnos elég ahhoz, hogy az önkénteseket elriassza. Épp ezért nálunk, a reintegrációs tisztek mellett a lelkészre hárul a feladat, hogy a kulturális életet is szervezze.

- Konkrétabban?

- Évek óta vezetek egy keresztény könnyűzenei együttest az intézetben. Velük nem csak a helyi kápolnában szerepelünk, hanem rendszeresen szolgálunk a márianosztrai bazilikában, de léptünk már fel a Nagymarosi Ifjúsági Találkozón is.

- Hogy sikerül megünnepelni idebent a karácsonyt?

- A börtönben az ünnepek a legnehezebbek. Legtöbbjüknek ekkor hiányzik legjobban a család. Ez alkalommal szervezetten el szoktunk látogatni a közeli Ipolytölgyesre, ahol értelmileg sérült fiatalokat gondoznak egy otthonban. Megható látni az elítéltek arcát, amikor először pillantják meg ezeket a látszólag szerencsétlen, elesett embereket, de még inkább, amikor ezek a csupa szív fiúk és lányok minden fenntartás és előítélet nélkül megölelik őket a koncert után, hogy így mondjanak köszönetet. Sokuknak ez hozza el a karácsonyt. Emellett van színjátszó szakkörünk is, ahol most épp betlehemi pásztorjátékot tanulunk, amelynek az alkalmaira nagyon lelkesen készülnek. Még a táncot is bevállalják a leendő közönség előtt.

- Van-e sikerélmény, pozitív visszajelzés?

- A börtönlelkészség nem olyan szakma, ahol az ember sikerélményeket remélhet. Mi akkor végezzük jól a munkánkat, ha nem történik semmi. Semmi rossz. És az az eredmény, ha valakivel a szabadulása után soha többé nem találkozunk. Örömeink apró fellélegzések egy sokszor szélmalomharcnak látszó küzdelem kellős közepén. Én vetni és nem aratni jöttem ide, a maggal pedig, amit kaptam nem bánhatok szűkkeblűen, hiszen a zsákban semmi haszna sincs.

- Mikor látunk legközelebb Tolnán, itthoni családod körében?

- Karácsonyig semmiképp, az ünnepek alatt pedig éppen hogy nem. Ezt bent fogom tölteni, úgy, hogy azért a felségemnek és a négy gyermekemnek is jusson kicsi belőlem.


Fotó: TH

Közélet
2016.09.23.

Testvértelepülések vezetői a migrációról

Közélet
Testvértelepülések vezetői a migrációról
2016.09.26.

Tizenöt éves a tolnai polgárőrség

Közélet
Tizenöt éves a tolnai polgárőrség
2016.09.29.

A Patex is bekerült az értéktárba

Közélet
A Patex is bekerült az értéktárba
2016.10.02.

Nem az a fontos, az ember hány éves

Közélet
Nem az a fontos, az ember hány éves
2016.10.03.

Két új orvos a városban

Közélet
Két új orvos a városban
2016.10.03.

Ferences szerzetesek, az újrakezdés hősei

Közélet
Ferences szerzetesek, az újrakezdés hősei
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár