Az S-100-as Skodától a Pontiacig

2016.08.10.

MESTERFOKON - Schäfer Róbert mindig is autószerelő szeretett volna lenni

Fiúgyermekekként változó, hogy ki meddig akar kukásautót vezetni, vagy mozdonyvezető lenni. Egy biztos, Schäfer Róbertnél ez a kor hamar lezárult. Hogy mikor, azt pontosan nem tudja, de hogy óvodásként már autószerelő akart lenni, arra határozottan emlékszik.

- Eszmélésem utáni legkorábbi emlékeim közé tartozik, hogy állok apám szétszedett Moszkvicsában, a homlokfal és hűtő között - kezdi a harmincas évei közepén járó autószerelő mester -, hogy lessem apám kezében a szerszámokat, ahogy engedelmeskedik neki a szerkezet. Szüleim szerint előbb tanultam meg vezetni a pedálos autómat, mielőtt még két lábon jártam volna. Ahogy azt is tőlük tudom, hogy az első értelmes szavam az „autó" volt, amit kimondtam. Ötödikes-hatodikos koromban már gyertyát cseréltem és karburátort tisztítottam az akkori kocsinkon, a Dacián.

Kép

Schäfer Róbert mindent javít, ami négy keréken gurul és autó formája van. Fotó: Domokos Gábor

- Így hát, gondolom, nem is okozott gondot a pályaválasztás...
- A helyi iskola után egyenes volt az utam a szekszárdi 505-ös szakmunkásképzőbe, ahol '97-ben végeztem, mint autószerelő, hogy aztán jó tíz évre rá a mestervizsgát is letehessem.

- Mi fért a kettő közé?
- Sok-sok tanulás és tapasztalatgyűjtés. A papír és az elméleti tudás ugyanis csak az induláshoz elég. Én ez alatt a tizenegy év alatt dolgoztam Őcsényben, Géczy Lajos Alfa Romeo szervizében, ami után a szekszárdi Renault következett. Ezután öt évet öltöttem el Székesfehérváron, egy Mitsubishi és Lada szalon és szervizben, ami után éreztem elérkezettnek az időt, hogy letegyem a mestervizsgát. Ezt követően dolgoztam még egy ideig a szekszárdi Fordnál is, hogy utána, három éve, megnyissam műhelyemet és vállalkozásomat Tolnán, a Móra Ferenc utcában.

- Milyen kocsikkal jönnek ide az emberek?
- Mindennel, ami négy keréken gurul és autó formája van. Javítottam öreg Skodákat és leharcolt Trabantokat, sok Ladát, de a nálunk forgalomban lévő autómárkák csaknem teljes körén túl nem egy különleges, vagy luxusautó motorjába is belenéztem már. A székesfehérvári szalon tulajdonosa ugyanis használt, nyugati luxusautók behozatalával is foglalkozott, amik közt volt, hogy egy-egy Porschéhoz is hozzá kellett nyúlni. De talán ezek közt is az a Pestről hozzám, Tolnára lehozott Pontiac a legemlékezetesebb, amit több, nagy, fővárosi műhelyben is megpróbáltak már elindítani, hasztalanul. Nekem sikerült. A hétköznapi munka persze nem ilyen színes.

- Merre halad ma az autószerelő szakma?
- A mostani autók alapján sajnos nem jó irányba. A mai autók ugyanis egyre nehezebben szerelhetők. Itt vannak például az A kategóriás Mercedesek, amiknél egy viszonylag egyszerű vezérmű cseréhez ki kell emelni az egész motort és a váltót. Egy Trabanthoz valamikor elég volt pár kulcs és egy csavarhúzó, a mostani gépkocsik viszont már tele vannak elektronikával, ami nagyon sebezhetővé teszi őket, és amik a hagyományos módszerekkel nem is mindig javíthatók. Én igyekszem ebben is fejlődni. Mára már én is használok komputeres diagnosztikát, de mindennel lépést tartani szinte lehetetlen. Ma egy féléves kimaradás a szakmában már behozhatatlan lemaradást eredményezhet. A ma autószerelője folyamatosan tanul.

- Kellett-e visszaadni már munkát?
- Olyan volt, hogy valamit nem vállaltam el, de munkát még nem adtam vissza.

- Úgy tudom Schäfer Robi korábban versenyzett is.
- Igen, egy időben megszállott rallyversenyző voltam. Számos emlékezetes versenyt futottam le a Hőgyész-Gyönk, a Kurd-Lengyel, vagy a Somogy megyei Porrogszentkirály pályáján, de a Rába Ringen is megfordultam jó párszor. Hogy milyen eredménnyel? 2009-ben háromszor is állhattam a dobogó legfelső fokán. Emellett még számos előkelő helyezésem volt Vajda Szabolcs és Száraz Kornél navigátorokkal, akiknek a helyére később a feleségem, Dóri ült. Akkoriban a Tamási Autó-Motor Sport amatőr versenyzője voltam, és saját építésű Lada rally autóimmal versenyeztem. Egy ilyen kocsi - igaz már csak hobbi szinten - most is épül a műhelyemben.

- Autó és autó között is nagy különbség lehet. Vannak, voltak-e sikerszériák?
- A '80-as évek 1,6-os Volkswagen és Audi szívó dízel motorjai jelentették az akkori autógyártás csúcsát. Ezek a motorok még ma is sok helyen futnak. Ezt a Volkswagen még meg tudta fejelni a '90-es években a szintén elnyűhetetlen 1,9-es Passattal, amik mellett nagyszerű autók voltak többek között az 1,7-es Opel Astrák, a 306-os Peugeot-k és több japán autómárka. A ma autóiról majd a jövő mondjon véleményt. Én személy szerint a francia kocsikat szeretem, köztük is a Citroen és a Peugeot áll hozzám közel.

- Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó autószerelő legyen?
- A személyes adottságokon és a szakma alapos ismeretén túl még szeretni is kell mindezt. Benne kell élni. Aztán sok türelem kell, nem is mindig az autókhoz, hanem a kuncsaftokhoz. Végül fontos a családi háttér. Én, azon túl, hogy kiegyensúlyozott házasságban élek, sokat köszönhetek a szüleimnek, akik mindent megtettek, hogy idáig eljuthassak.

- Van-e szép, új autója az autószerelőnek?
- Nincs. Sok éve már egy 1,4-es Citroen Xsara-t hajtok, amivel nagyon meg vagyok elégedve. Munkaautóként nem is vágyom nagyobbra, többre. Vallom, hogy az autóknak is van lelkük, ez az autó pedig igazi társam lett. Meglehet, végleg nem is válok meg soha tőle.

Közélet
2016.05.30.

Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek

Közélet
Felhívás német nemzetiségi civil szervezeteknek
2016.05.31.

Amurral a burjánzó hínár ellen

Közélet
Amurral a burjánzó hínár ellen
2016.06.04.

Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon

Közélet
Tűzoltónak született - elismerés Flórián-napon
2016.06.05.

Emléktáblát avattak Trianon mementójaként

Közélet
Emléktáblát avattak Trianon mementójaként
2016.06.08.

Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak

Közélet
Könnyen okoznak riadalmat a méhek és a darazsak
2016.06.09.

Az üvegest nem aggasztja a jégeső

Közélet
Az üvegest nem aggasztja a jégeső
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár