A hónap műtárgya

2018.08.12.

1942-ben talált kincslelet Tolnáról

A Tolnamegyei Újság 1942 július 15-i száma arról számolt be, hogy a tolnai Merk Mihály a Fürdőház utca 6. számú ház udvarán gödröt ásott és bronz kancsót talált, melyben arany fülbevalópár volt. A fülbevalókat rombusz alakú zöld kővel (feltehetően smaragddal) ékítették, valamint darabonként hat-hat db igazgyönggyel. A kőberakás hátoldalára szegfűvirágokat karcoltak be. Az edény talán a találáskor sérült meg, de mindhárom tárgy hiánytalanul jutott be a szekszárdi múzeumba, ahol Csalog József nyilvántartásba vette, majd a lelet szerencsésen túlélte a második világháború viszontagságait is. A találó és a telektulajdonos 1050 pengőt kapott, Csalog első nyilatkozatában 1541-re, Tolna török elfoglalásának idejére keltezte a kincset. Ezt követően a lelet tudományos feldolgozása nem történt meg.

Kép

A nyomott félgömbtestű, sematizált állatfejes végű fogantyúval ellátott réz kancsó a török rézedények egyik ritkább típusába tartozik. A kancsó formájának eredetét mutatja egy I. Szülejmán tugrájával (kalligrafikus névjegyével) ellátott ezüst kancsó. Rézből a Balkánon és a hódoltság területén az egész török időszak alatt, a 16. század második felétől kezdve megtalálhatók párhuzamai. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében a tolnaihoz hasonló darabok több lelőhelyről ismertek, ezek nagyobb része kiöntővel és fedővel ellátottak. A kancsó fül nélküli legjobb párhuzama Felsőszentivánon (Bács-Kiskun megye), egy 16. századra jól keltezhető tallérlelet részeként bukkant elő.

Arany fülbevalók a 16-17. századból viszonylag kis számban maradtak fenn, elsősorban nemesi gyűjtemények részeként jutottak múzeumokba. A csüngős, akár a sok csüngős szerkezet gyakori az időszakban és a smaragddíszítés is több darabon megtalálható (például a Nemzeti Múzeum Jankovich-gyűjteménye 183. leltári számú példányán). A fülkarika alatti kétgyöngyös díszítés általánosnak mondható a 17. századi darabokon. Ritka viszont az ékkőbetét duplazsanéros rögzítése, ahogy a foglalat hátlapjának karcolásos díszítése is. Növényi ornamentikát karcolt formában többfajta tárgyon is megfigyelhetünk a korszakból. A szegfűs motívum a 16. század utolsó negyedétől tűnik fel közép-európai ötvösműveken, leggyakrabban ezüsttárgyak, például poharak szájpereme alatti véséseken látható. A Tolna, Malom utcai kincslelet egyik ezüstpoharának perem alatt körbefutó bimbózó virágdíszítése jó példa erre. Egyes esetekben a véseteket beágyazott zománc díszítette, a tolnai darabon nincs zománcra utaló nyom. Az ékszerek Közép-Európában, nagy valószínűséggel a Magyar Királyság területén készülhettek.

Kép

A Tolna, Fürdőház utcai fülbevalók szerkezeti szempontból legjobb párhuzama a dombóvári Gólyavár 2016. évi ásatásán került feltárásra a várárok 17. század végi – 18. század eleji feltöltéséből. A még publikálatlan fülbevaló a tolnaihoz hasonló méretű, hasonló szerkezetű, de kerek formájú foglalatba helyezett kőberakásos, ugyancsak duplazsanéros, és hasonló technikával készítették az igazgyöngy díszű csüngőit (a dombóvári példány kétcsüngős).

A Tolna, Fürdőház utcai edényt párhuzamai inkább a 16. század második felére, a fülbevalókat pedig a 17. század elejére keltezik. A kincset legnagyobb eséllyel a két század fordulóján, a 15 éves háború idején rejtette el egykori tulajdonosa.

További részletek a Múzeum honlapján olvashatók.

Kultúra
2017.10.16.

Az ujjaival is fest a művész

Kultúra
Az ujjaival is fest a művész
2017.10.20.

Fontos az utánpótlás nevelése

Kultúra
Fontos az utánpótlás nevelése
2017.10.24.

Zenét csalnak elő partvisnyélből, fakanálból

Kultúra
Zenét csalnak elő partvisnyélből, fakanálból
2017.10.26.

Az éremgyűjtők is kóstolgatják a netet

Kultúra
Az éremgyűjtők is kóstolgatják a netet
2017.11.01.

Varázslatos könyvtár készül

Kultúra
Varázslatos könyvtár készül
2017.11.01.

Szép és szelíd hobbi

Kultúra
Szép és szelíd hobbi
HírekÖnkormányzatiKözéletiKulturálisSportKépgalériaEseménynaptár